Nambia
Nambia (egykoron Dlnyugat-Afrika) 1990-tl fggetlen kztrsasg Dl-Afrikban, az Atlanti-cen partjn. Az orszgot a Dl-afrikai Kztrsasg, Angola, Zambia s Botswana hatrolja.
Afrika dlnyugati rszn, az Atlanti-cen partjn fekv orszg. Partvidkn mintegy 1300 km hosszan, 80–130 km szlessgben Fldnk egyik legkietlenebb sivataga, az orszg nevt ad Namb-sivatag hzdik, amelynek ltrejtte a hideg Bengeuela-ramlatnak ksznhet.
Az orszg lakossga 1 927 447 f. vente kb. 1,5%-kal n. A lakossg tlnyomrszt fekete. Megoszlsa
- fekete 84%,
- fehr 8%,
- mulatt 8%.
Az orszg hivatalos nyelve az angol. A lakossg etnikailag is sokszn. A legbeszltebb afrikai nyelvek: oshivambo, herero, nama, ezenkvl a fehrek leginkbb afrikaansul s nmetl beszlnek, br a hivatalos nyelv az angol.
Fvros: Windhoek
llamforma: kztrsasg
Hivatalos nyelv: angol
Fggetlensg Dl-Afriktl: 1990. mrcius 21.
Az orszg lakossgnak 80%-a keresztny: 50%-a evanglikus, 20%-a katolikus, 5%-a reformtus.
A gazdasga ersen ktdik a dl-afrikaihoz. Exportorientlt bnyszattal rendelkez, svnykincsekben (urnrc, volfrm s nrc, germnium (ebben a vilgon az els), vandium s kadmium (a vilgon a harmadik helyen ll), rz, lom, cink, ltium s ezst) gazdag orszg. A knnyiparra a hs- s halfeldolgozs jellemz. Mezgazdasga alacsony sznvonal (kles, kukorica, dohny, gyapot), mgis a lakossg felnek ez az gazat nyjt meglhetst.
Alacsony sznvonal mezgazdasggal, exportorientlt bnyszattal rendelkezik.
Halszata Afrikban a 3. helyen ll, szardnit, heringet s langusztt halsznak.
Kzpontok:
- Lderitz: gymntbnyszat, halfeldolgozs
- Swakopmund: guankitermels
- Walvis Bay: kikt
- Ovambfld, Ovamb-fennsk s Damara-fennsk: szarvasmarha- s juhtenyszts
|