Mozambik
Mozambik Dlkelet-Afrikban tallhat, az Indiai-cen partjn. Hatrainak hossza 4571 km, ebbl Malawival 1569 km, Dl-Afrikval 491 km, Szvziflddel 105 km, Tanznival 756 km, Zambival 419 km, Zimbabwvel 1231 km. Tengerpartjainak hossza 2470 km.
Terlett a tgas fennskok, helyenknt rghegysgek jellemzik. A legmagasabb pontja, a Monte Binga (2436 m) a zimbabwei hatrnl tallhat.
Fvros: Maputo
llamforma: kztrsasg
Hivatalos nyelv: portugl
Fggetlen: 1975. jnius 25.
Az ghajlat s a csapadkmennyisg kvetkeztben a jellemz nvnyzet a szavanna.
Mozambikban kb. 78 npcsoport l, akik tbb mint 40 fle nyelvet beszlnek. Az orszg etnikumai: 47% makua, 23% tsonga, 12% malawi, 11% shona, 4% yao, 1,7% knai.
Az orszg hivatalos nyelve a portugl. Ezenkvl a makonde, a makau, a csicseva, a malawi, a sena, a ndau, a tswa, a tsonga s a nyungwe nyelvet beszlik.
A lakossg 20%-a muzulmn, 30%-a keresztny s 50%-a trzsi valls.
Mozambikban a felnttek fele nem tud olvasni s rni. A nk 66%-a analfabta.
Az orszgnak 4 egyeteme van, kett az llam (Eduardo-Mondlane-Egyetem, Pdagogische Egyetem Maputo) s kett flig az llam tulajdona (Beirai Katolikus Egyetem s Mussa Bin Bik Egyetem).
|