Mauritnia
Mauritnia llam szaknyugat-Afrikban. Nevnek eredete: „maurik” ms nven „mrok” fldje. Hatrainak hossza: 5 074 km. Ebbl Algrival 463 km, Malival 2 237 km, Szenegllal 813 km, Nyugat-Szaharval 1561 km a kzs.
Mauritnia terlete 1 030 700 km², ezzel a vilg 29. legnagyobb orszga. Magyarorszgnl tizenegyszer nagyobb terlet.
Az orszg terlete keleten s szakon rsze a Szahara rsze. Kzps rszn az tlagos magassg 300–500 m kztt van. Itt tallhat az Adrar, a Tagant s az Affoll homokkmagaslat. szaki rszn terl el a legmagasabb hegye, a Kdia d'Idjil (917 m).
Fvros: Nouakchott
llamforma: kztrsasg
Hivatalos nyelv: francia, arab
szakon forr s szraz az ghajlat, dlen jlius s oktber kztt esik nmi es. Az v tbbi szakban szakkeleti szelek fjnak, az idjrs olyan, mint a Szaharban. Nouakchottban a januri kzphmrsklet 22 C, a jliusi 28 C. Az vi csapadkmennyisg 160 mm.
Az orszg lakossga 2 667 000 f, melynek 82%-a berber, 7%-a volof, 5%-a tukulr, 3%-a szoninke, 1%-a fulbe, tovbbi 2%-a pedig arab. Kb. 5 000 eurpai l az orszgban. A lakossg 61,7%-a l vrosban. A lakossg 4/5-e az orszg 15%-n van sszezsfolva.
A vallst tekintve a lakossg 100%-a muszlim. Az orszgban a frfiak tlag 50, a nk 54 vig lnek. A npessgnvekeds 2,91%-os.
Az llam bevtelnek legfbb ttele a vas- s rzbnyszatbl s -kivitelbl szrmazik. A legjelentsebb svnykincs a zouerate-i bnyban kitermelt vasrc. A hideg Kanri-tengerramls kedvez feltteleket nyjt a halszatnak. Az orszg jelents lelmiszer-behozatalra s klfldi seglyekre szorul.
Nhny adat:
- Hazai ssztermk (GDP)/f: 1700 USA dollr (2002)
- Munkanlklisg: 21%
- Munkaer: 786 000 f
- Inflci: 3% (2002)
- A nemzeti ssztermk (GNP) megoszlsa:
- mezgazdasg 19%, ipar 30%
- szolgltatsok 51%
|