Mali
Mali nyugat-afrikai llam, a trsg msodik legnagyobb orszga. 1960-ig Franciaorszg gyarmata volt Francia-Szudn nven. Mai nevt az egykori Mali Birodalomrl kapta.
Mali 65%-a sivatagos terlet. Az orszg szaki rsze a Szaharban fekszik. Tengerpartja nincs.
Az szaki rszen a forrsg szinte elviselhetetlen egy eurpai szmra. A januri kzphmrsklet 10-20 C. Jliusban 30-35 C az tlag, de akr az 50 C is elrheti.
A csapadk mennyisge 20 mm. Nha elfordul, hogy egy vben 250 mm is hull. Az es ltalban 10-12 hnapig nem esik.
A dli orszgrszben janurban 20-25 C, ritkn 25 C felett. Nyron 30 C krli, de a 35 C is elkpzelhet. Itt az ess vszak jnius vgtl december elejig tart. Ilyenkor kirad a Niger foly.
Fvros: Bamako
Hivatalos nyelv: francia
Fggetlensg: 1960. szeptember 22.
Nemzeti mott: Un peuple, un but, une foi (Egy np, egy cl, egy hit)
Nemzeti himnusz: Pour l'Afrique et pour toi, Mali
A lakossg tbb mint 30 fle npcsoporthoz tartozik: bambara (30%, malink, fulani (fulbe, peulh), sarakol (maraka), songhai, sonink, bobo, bozo, minianka, senufo, dogon, khassonk, tuareg, mauren, dioula, s kis ltszmu arab.
A lakossg 81%-a (15 v felettieket nzve) analfabta. Minden msodik ember jut csak tiszta ivvzhez. A vrhat letkor 48 v.
Az orszg hivatalos nyelve a francia. Ezenkvl a lakossg beszl dogon, arab, fulfulde, songhai, soninke s senufo nyelven.
A lakossg 100%-a muzulmn.
Mali a vilg egyik legszegnyebb orszga. Az elkezdett reformok s az afrikai frank 1994-es 50%-os lertkelse kvetkeztben a gazdasg nvekedsnek indult. 1996-98 kztt tbb aranybnyszati cg is nvelte itteni kitermelst, gy Mali a kvetkez vekben jelents aranyexportrr is vlhat.
|