Lesotho
A Lesothi Kirlysg Dl-Afrikban, a Dl-afrikai Kztrsasg terletbe gyazva tallhat. Az orszg neve az ott l lakossg, a szotk nevbl ered, akik nmagukat basothnak nevezik.
Lesotho szinte teljes terlete egy fennskon fekszik, 80%-a 1800 m felett van, gy a vilg legmagasabban fekv orszga. Keleten a 2000–3000 m magassg Srkny-hegysg hatrolja, mg nyugat fel kb. 1400 m-re cskken a magassg. A legmagasabb hegy a Thabana Ntlenyana, amely 3482 m magas. Emiatt hvsebb az ghajlat, mint az Egyenlttl val tvolsgbl kvetkezne.
Nemzeti mott: Khotso, Pula, Nala (Bke, Es, Virgzs)
Nemzeti himnusz: Lesōthō fate la bo ntat'a rōna
Fvros: Maseru
llamforma: alkotmnyos monarchia
Hivatalos nyelv: sesotho, angol, zulu, xhosa
Fggetlensg: 1966. oktber 4.
A nagy magassg arnylag alacsony hmrskletet okoz. A napi s az vszakok kztti hingadozs nagy (- 15 C – + 35 C). Az tlagos vi kzphmrsklet a fvrosban 15 C. A hegyekben, a magasabb terleteken gyakran fagy. A legtbb csapadk nyron esik, 650 mm s 2000 mm kztti mennyisgben, tjanknt vltozan. A nyr novembertl mrciusig tart.
Egyetlen jelents svnykincse a gymnt.
A lakossg 99,7%-t a dli bantukhoz tartoz szotk alkotjk. Rajtuk kvl kb. 2000 eurpai s 1000 indiai l a kirlysgban.
Kb. 45%-a katolikus, 40%-a protestns, 8%-a egyb keresztny, 7%-a si valls.
Nagyjbl 23%-uk HIV fertztt.
A npessg nvekedse abbamaradt, az tlagletkor 33 v. A munkanlkliek arnya nagyon magas: 40%.
Az orszg hivatalos nyelve a sesotho s az angol. Egy kis csoport mg xhosa s zulu nyelven is beszl.
Az orszgban 2005-ben az analfabtk arnya 36% volt, ennek 72%-a frfi s 28%-a n volt. 2000-ben megsznt a tandj, azta ingyen tanulhatnak az alapiskolban (primary school). A ni lakossg 89%-a, a frfi lakossg 83%-a jr alapiskolba. 18-27% kztt jrnak magasabb iskolba (secondary school). Ez azrt van, mert ez az iskolafajta mr tandjas.
Lesothoban egy egyetem tallhat, a National University of Lesotho, amely Romban tallhat Maserutl 35 km-re.
1967-ben itt bnysztk a vilg egyik legnagyobb gymntjt, amely 601 kartos s "Lesothi Barna" nvre kereszteltk.
|