A Kong�i K�zt�rsas�g vagy m�s n�ven Congo-Brazzaville nyugat-k�z�p-afrikai �llam, kor�bban a francia gyarmatbirodalom r�sze. Szomsz�dai Gabon, Kamerun, a K�z�p-afrikai K�zt�rsas�g, a Kong�i Demokratikus K�zt�rsas�g �s Angola, �s van egy viszonylag r�vid tengerpartja is a Guineai-�b�lben.

Nemzeti mott�: Unit�, Travail, Progres (Egys�g, Munka, Fejl�d�s)
Nemzeti himnusz: La Congolaise

F�v�ros: Brazzaville
�llamforma: k�zt�rsas�g
Hivata�los nyelv: francia

Az orsz�gnak viszonylag kicsi tengerpartja van (170 km), viszont �szak fel� messze beny�lik a sz�razf�ldbe (1200 km). Keleti hat�r�t k�t nagyobb foly�, a Kong� �s az Ubangi jelenti. A tengerparthoz k�zel a Mayomb� hegys�g emelkedik ki krist�lyos k�zeteivel, az orsz�g legnagyobb ter�leteit azonban lapos fenns�kok �s mocsaras v�lgyek teszik ki. A term�szetes n�v�nytakar�ja v�ltozatos, a sz�razabb d�li ter�leteken a szavanna, m�g az �szaki, csapad�kosabb ter�leteken az es�erd� a jellemz�.

Az orsz�g legnagyobb r�sze a tr�pusi es�erd�k z�n�j�ba esik. A s�ks�gokon nagyon nehezen j�rhat� mocsarak alakultak ki, amelyek v�delmet ny�jtanak ritka �llatoknak is. Ilyen p�ld�ul a gorilla.
A k�rnyezetet vesz�lyezteti a faipar �s m�s ipar�gak, amelyekr�l viszont az orsz�g nem mondhat le n�p�nek szeg�nys�ge miatt. S�lyosb�tja a helyzetet a hat�kony korm�nyzat hi�nya, a d�nt�sek �tl�thatatlan m�dja.

2002. janu�r 20-�n rendezett n�pszavaz�son a lakoss�g eln�ki k�zt�rsas�got szavazott meg, �gy ez a mai �llamforma. A parlament 2 kamar�s, a N�pgy�l�s �s a Szen�tus alkotja.

A lakoss�g d�nt� t�bbs�ge, 90%-a bantu. �ltal�ban alacsonyabb termet�, robusztus, kev�sb� fekete b�r� emberek. 6–9% szud�ni, magas termet�, igen s�t�t b�r� emberek. Mind�ssze 3% pigmeus, �k Afrika igazi �slak�i, akik a bantuk t�rh�d�t�sa miatt az �serd�be h�z�dtak vissza, sokuk m�g ma is vad�szatb�l �s gy�jt�get�sb�l �l. A pigmeusok rendk�v�l alacsony termet�, s�rg�sbarna b�r� emberek, nem rokonai az afrikai feket�knek, ink�bb az ausztr�l bennsz�l�ttekkel �llnak k�zelebbi rokons�gban. Ezenk�v�l, van m�g 1%-nyi feh�r (eur�pai) lakosa is az orsz�gnak, a francia gyarmatos�t�k ut�dai. A feket�k f�bb csoportjai: az orsz�g n�vad�i a kong�k, 52% az ar�nyuk, k�t f� csoportjuk, a ba-kong� �s a vili-kong�. A m�sodik legnagyobb csoport a teke, ar�nya 17%. A mbosik 12%-nyi ar�nyt �rnek el. Kisebb csopot m�g a mbet�k 5%-os ar�nnyal. 3–3%-os ar�nyban �lnek itt, punuk �s szang�k. Tov�bbi 2% maka, 4% egy�b kisebb csoportok tagjai.

Kong�i Labdar�g� V�logatott
A sz�vets�g alap�t�sa: 1962 FIFA-tags�g: 1964
Legjobb vil�granglista-helyez�s: 57. (2008. okt�ber) Legrosszabb vil�granglista-helyez�s: 139. (1996. �prilis)
Klubok sz�ma: 90 Igazolt futballist�k sz�ma: 9060
Els� v�logatott m�rk�z�s: K�z�p-Kong�-R�union 4-1 (1960. �prilis 13.) Legnagyobb gy�zelem: Kong�-Sao Tom� �s Principe 11-0 (1976. j�lius 7.) Legnagyobb veres�g: Malagaszi K�zt. (Madagaszk�r)-K�z�p-Kong� 8-1 (1960. �prilis 19.)
R�szv�tel a vil�gversenyeken Vil�gbajnoks�g: - Afrikai Nemzetek Kup�ja: 6 (1968, 1972, 1974, 1978, 1992, 2000) - gy�ztes (1972)