Kongi Demokratikus Kztrsasg
szakon a Kzp-afrikai Kztrsasg s Szudn, keleten Uganda, Ruanda, Burundi s Tanznia, dlen Zambia s Angola, nyugaton pedig a Kongi Kztrsasg hatrolja. Az orszg 40 km hossz tengerparttal rendelkezik a Kong foly torkolatnl. Az egykori Belga Kong megsznse utn fggetlenn vlt orszg a Kong-Kinshasa nevet vette fel, majd 1971-tl Zaire nven ltezett. 1997-ben a neve a jelenleg is hasznlatosra vltozott.
Egyenlt menti helyzete miatt az ghajlat az orszg legnagyobb rszn nedves trpusi. Az ves csapadkmennyisg a legtbb helyen meghaladja a 2000 mm-t.
A kzponti medence s az atlanti partvidk termszetes nvnytakarja a trpusi eserd. A dli s dlkeleti vidkeket szavanna fedi. szakon a magas fv legelk vidke elri a Kong folyt.
Fvros: Kinshasa
llamforma: elnki kztrsasg
Hivatalos nyelv: francia
Fggetlensg: (Belgiumtl): 1960. jnius 30.
A lakossg 12 f etnikai csoportbl ll, melyeken bell 240 kisebb csoportot klnbztetnk meg. A legnagyobb npcsoportok: bakongo, mongo, baluba, lunda. Ezek bantu trzsek. A lakossg 80%-t alkotjk. A szudni npcsoport alkotja a lakossg 18%-t, a fennmarad 2% pedig nilta. A lakossg 42%-a katolikus, 25%-a protestns. Muzulmn a lakossg 3%-a s 120 ezer zsid is l itt. A lakossg 5%-a trzsi valls. Az orszg hivatalos nyelve a francia. Franciaorszg utn itt beszlnek a vilgon legtbben franciul. A lakossg mg 200 klnbz nyelven beszl egyms kzt: lingala (50%), kikongo (30%), szuahli (10%), chokwe, kituba, stb.
Az letsznvonal nagyon alacsony, ezt igazolja az is, hogy a Vilgbank mg 1994-ben fizetskptelenn nyilvntotta az orszgot. A Katanga s Kasai rgikban tallhatak a vilg legnagyobb iparigymnt-bnyi, de a legrtkesebb exportcikke a rz. Jelents urn, arany, ezst s cink bnyszat is folyik az orszgban.
|