Gabon egy k�zt�rsas�g K�z�p-Afrika ter�let�n. �szakon Egyenl�t�i-Guinea �s Kamerun, keleten �s d�len a Kong�i K�zt�rsas�g, nyugaton pedig az Atlanti-�ce�n hat�rolja.
Az Egyenl�t� �tszeli az orsz�got. �gy �ghajlata tr�pusi.
Az orsz�g 74%-�t tr�pusi es�erd� bor�tja. A keleti hat�r ment�n az �ghajlat sz�razabb, a n�v�nyzet szavanna.
Gabonban egy vil�g�r�ks�gi helysz�n van, az viszont egyar�nt hozz�tartozik a term�szeti �s a kultur�lis vil�g�r�ks�ghez: A Lop�-Okanda kult�rt�j �kosziszt�m�ja �s reliktumai.
�llamforma: parlament�lis k�zt�rsas�g.

N�pess�ge az orsz�g ter�let�hez m�rve igen alacsony, csak 1 233 000-en �lnek az orsz�gban.

• N�ps�r�s�g: 4,5 f�/km².
• N�pess�gn�veked�si r�ta: 0,97%.
• A v�rhat� �tlagos �lettartam 49 �v.
• Csecsem�haland�s�gi r�ta: 93,5‰.

• N�pek: bantu 98% (35,5% mpongwe, 15% mbete, 14% punu �s 11,5% fang), egy�b 2%. Val�j�ban, a leg�jabb adatok szerint a legnagyobb etnikai csoport a fang,36%-kal. �ket k�veti a mpongve t�rzs 15, m�g a mbete 14%-os ar�nnyal. Punu 12%, ezenk�v�l m�g 40 f�le bantu t�rzs �l az orsz�gban, ar�nyuk 23%. Forr�s: A Vil�g orsz�gai, Ny�r-Karta Bt. 2008.

Vall�sok: kereszt�ny (74%) t�rzsi vall�s�ak (21%)

Nyelvek: Francia (hivatalos) �s bantu nyelvek
F�v�rosa: Libreville

A t�rs�ghez k�pest ar�nylag gazdag orsz�g. Az egy f�re es� GNP t�bbsz�r�se a legt�bb szubszaharai orsz�gnak. Ugyanakkor a j�vedelem ar�nytalanul van elosztva, �ppen ez�rt m�g rengeteg ember �l Gabonban szeg�nys�gi k�sz�b alatt. A k�olaj, a b�nyakincsek �s az erd�k hozz�k a legt�bb j�vedelmet az orsz�gnak. Az orsz�g b�ny�szata a f�ggetlenn� v�l�s ut�n kezdett rohamosan fejl�dni: mang�n-, a vas- �s ur�n�rc b�ny�szat. A francia atomipar legjelent�sebb nyersanyagell�t�ja. A vezet� szerep a k�olaj�, a k�olajszektor a GDP fel�t �ll�tja el�. Az es�erd�it f�k�nt k�lf�ldi keresked�k v�s�rolj�k fel �s akn�zz�k ki. S�lyosan elad�sodott orsz�g, a k�ls� ad�ss�g�llom�nya t�bb mint 3,5 milli�rd USD.

• Nemzeti valuta: CFA frank
• GNP: (becs�lt �rt�k) 6,7 milli�rd USD
• GNP/f�: (szint�n becs�lt) 5500 USD
• A GDP szektor�lis megoszl�sa: mez�gazdas�g 10%, ipar 60%, szolg�ltat�s 30%.