Eti�pia Kelet-Afrika egyik �llama, „Afrika szarv�n�l” tal�lhat�. Az egyik legszeg�nyebb orsz�g: az emberek t�bb mint fele �l szeg�nys�gben. Neve a g�r�g „Aethiops” sz�b�l sz�rmazik, amelynek jelent�se „ember naps�t�tte arccal”. Az Eti�p-magasf�ld �vezredes t�rt�nelmi neve Abessz�nia.

Eti�pia Afrika m�sodik legmagasabban fekv� orsz�ga Lesotho ut�n, hiszen ter�let�nek kb. a fele t�bb mint 1200 m magasan fekszik. K�zponti r�sze a 2500 m magas Eti�p-magasf�ld hull�mos fenns�kja, amelyb�l 4000 m�tert meghalad� cs�csok emelkednek ki. �szakkeleten fekszik a Danakil-m�lyf�ld f�lsivatagi vid�ke, d�lkeleten az �ce�n fel� fokozatosan alacsonyod�, bazalttal bor�tott szom�li l�pcs�vid�k hat�rolja.
Az orsz�g legmagasabb hegyei: Ras Dashen 4620 m, Talo (4413 m), Guma Terara (4231 m) �s Guge (4203 m). Eti�pi�ban sz�mos ma is m�k�d� vulk�n tal�lhat�.

Az orsz�g f�v�rosa, Addisz-Abeba is 2370 magasan fekszik.

Az orsz�gnak 5328 km hat�ra van. Dzsibutival 349 km, Eritre�val 912 km, Keny�val 861 km, Szom�li�val 1600 km, Szud�nnal 1606 km k�z�s.

1974 el�tt Eti�pia abszol�t monarchia volt. Az utols� cs�sz�r Hail� Szelasszi� volt. 1974-ben a katon�k vett�k �t az orsz�g ir�ny�t�s�t �s szocialista n�pk�zt�rsas�g lett az orsz�g. 1991 �ta Eti�pia sz�vets�gi k�zt�rsas�g. Az alkotm�nyt 1995 fogadt�k el. Az orsz�g �llamf�je egyben a parlament eln�ke is. A minisztereln�k a leger�sebb p�rtb�l ker�l ki. A parlament 2 kamar�s. A Sz�vets�gi h�z 198 k�pvisel�vel �s a N�pi k�pvisel�h�z 548 k�pvisel�vel alkotja a parlamentet. A parlamentet 5 �vre v�lasztj�k.
Eti�pia az al�bbi nemzetk�zi szervezeteknek tagja: ENSZ, Afrikai Uni�, Vil�gbank, IMF.

N�psz�ml�l�si adatok szerint az orsz�g n�pess�ge 2007-ben 73 918 505 f� volt. A n�pess�g sz�ma 1984-ben 39,8 milli�, 1994-ben pedig 53,5 milli� f� volt. 2009-es becsl�s szerint a n�pess�gsz�m meghaladta a 85 milli�t]. Eti�pia ezzel a 14. legn�pesebb orsz�g.
Az �vi n�veked�s 1984 �s 1994 k�z�tt 2,8%, 1994 �s 2007 k�z�tt pedig 2,6%-os volt, amivel Eti�pia a leggyorsabban n�vekv� n�pess�g� orsz�gok k�z� tartozik.
A term�szetes szaporod�s �rt�ke 2009-es becsl�s alapj�n kimagasl�: 32‰(nyolcadik legnagyobb). Ennek f� oka, hogy a sz�let�si ar�nysz�m nagyon magas, 44 ‰ k�r�li (hetedik legmagasabb �rt�k), a term�kenys�gi mutat� pedig egy n�re �tlagosan 6,1 sz�l�st jelez. A hal�loz�sok ar�nya 12‰.
Az �tlagos n�ps�r�s�g 65 f�/km², az Eti�p-magasf�ld eset�ben ennek k�t-h�romszorosa, a keleti orsz�gr�sz� negyede.
A n�pess�g 50,5%-a f�rfi, 49,5%-a n�. Az orsz�gban nagyon sok a fiatal: 46%-a 14 �ven aluli, a 65 �ven fel�liek ar�nya mind�ssze 3%. A v�rhat� �tlag�letkor 55 �v (f�rfiakn�l 53, n�kn�l 58 �v). A jelenlegi �tlag�letkor mind�ssze 16,9 �v.
Az �rni-olvasni tud�k ar�nya a 15 �vesn�l id�sebb lakoss�gon bel�l 2003-ban �tlagosan 43% volt, ami szint�n nagy nemek k�zti elt�r�st mutat: a f�rfiakn�l 50%, a n�kn�l 35%.

Az orsz�gban t�bb mint 80 nyelvet besz�lnek. A hivatalos nyelv az amhara. Az amhara nyelv az orsz�g 17 milli� lakos�nak az anyanyelve. Region�lis nyelvek: oromo, harari, szom�li, afar, kafficho,ritk�n arab.

Az oktat�st �vezredeken kereszt�l az Eti�p Ortodox Egyh�z ir�ny�totta. A vil�gi oktat�s a 20. sz�zad elej�n indult meg. 1974 el�tt a n�pess�g 90%-a �r�studatlan volt, csak a forradalom ut�n indult meg az oktat�si rendszer kiterjeszt�se a vid�ki t�rs�gekre, �gy 2000-ben a lakoss�g kb. 60%-a volt �r�studatlan. Az �rni-olvasni tud�k ar�nya a 15 �vesn�l id�sebb lakoss�gon bel�l 2003-ban �tlagosan 43% volt, ami nagy nemek k�zti elt�r�st mutatott: a f�rfiakn�l 50%, a n�kn�l 35%.
Az oktat�s r�szesed�se a GDP-b�l 1992-ben 13, 1999-ben 4,6, 2006-ban pedig 6% volt.
A k�zoktat�s 12 �vre terjed ki, az �ltal�nos iskola 6, az als� k�z�piskola 4, a fels� k�z�piskola pedig 2 �vig tart. Ezek elv�gz�se ut�n lehet beiratkozni a kb. 130 f�iskola �s egyetem valamelyik�re. A k�zoktat�s 12 �vfolyam�n 2008-ban 16 161 528 gyerek tanult, a beiskol�z�si ar�ny 2004-ben 93,4% volt.