|
Eritrea
 Eritrea egy llam Kelet-Afrika terletn. szakon a Vrs-tenger s Szudn, keleten a Vrs-tenger, dlen Dzsibuti s Etipia, nyugaton pedig Szudn hatrolja. Eritrea Afrika s az egsz vilg egyik legszegnyebb orszga.
Eritrea egy llam Kelet-Afrika terletn. szakon a Vrs-tenger s Szudn, keleten a Vrs-tenger, dlen Dzsibuti s Etipia, nyugaton pedig Szudn hatrolja. Eritrea Afrika s az egsz vilg egyik legszegnyebb orszga.
llamforma: tmeneti kormnyzat, elnki kztrsasg.
A fvros, Aszmara lakossga kzel 514 ezer f. A teljes npessg: 4 466 000 f. Az tlagos npsrsg 34 f/km². A npessgnvekedsi rta igen magas: 3,8%. A vrhat tlagos lettartam 57 v. Csecsemhalandsgi rta: 73,6‰. rstudatlansg 75%.
- Npek: tigrinya 50%, tigre 30%, afar (danakil) 8%, szaho 3%, bedzsa 3%, kunama 2%, egyb (bilen, hadereb, nara, rashaida) 4%.
- Vallsok: muszlim 50%, eritreai monofizita keresztny 50%.
- Nyelvek: Az orszg hivatalos nyelvei a tirinja, az arab s az angol, de beszlik mg az amhart, az afart s a kunama nyelvet.
A vilg egyik legszegnyebb agrrorszga. Az 1998 s 2000 kztt Etipival vvott hbor is sokat rtott az orszg gazdasgi letnek. A f gazdasgi tevkenysge a halszat s a nomd psztorkods. A tengerparti terleteken jelen van a gyngyhalszat s a sleprls is. Kiktje, Aszeb jelents tranzitforgalmat bonyolt le, az itt tallhat kolajfinomt termkeit Etipia vsrolja. Msik jelents tengeri kiktje Maszava.
- Exporttermkek: lllat, sorghum, textlia, lelmiszer, kzmves termkek.
- Importtermkek: mszaki berendezsek s alaktrszek, olajtermkek, lelmiszer, iparcikkek.
- Fbb kereskedelmi partnerek: Szudn, Etipia, Japn, Arab Emrsgek, Olaszorszg, Nmetorszg, Egyeslt Kirlysg, Dl-Korea.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
