Afrik�nak ebben a r�gi�j�ban jelent�s volt az elef�ntcsont-kereskedelem. A nyugat-afrikai elef�ntcsontnak van egy jellegzetes tulajdons�ga, hogy soha nem sz�nez�dik el, mindig feh�r marad. Ezen a ter�leten tal�lhat� az �n. aranypart, illetve itt kereskedtek egy jellegzetes afrikai paprika magj�val.

Az orsz�gban a tr�pusi �ghajlat uralkodik. A d�li orsz�gr�szben az �vi k�z�ph�m�rs�klet 22 �C. A legmelegebb h�napok okt�ber �s november. Az �vi csapad�k mennyis�ge d�len 2100 mm, �szakon 1200 mm.

Kev�ss� ismert Elef�ntcsontpart m�ltja a portug�l haj�sok 1460-as �vekben t�rt�nt �rkez�se el�tt. A f� etnikai csoportok azut�n �rkeztek a k�rnyez� ter�letekr�l: a kru n�p Lib�ri�b�l 1600 k�r�l; a szenuf�k �s lobik Burkina Fas�b�l �s Malib�l mozogtak d�l fel�. A 18. �s 19. sz�zadban az akan n�p telep�lt �t Gh�n�b�l Elef�ntcsontpart keleti vid�k�re, a malink�k pedig Guine�b�l Elef�ntcsontpart �szaknyugati r�sz�re.

�llamforma: eln�ki k�zt�rsas�g.
F�v�rosa: Yamoussoukro
Legnagyobb v�ros: Abidjan
Hivatalos nyelv: francia

N�pess�g 16 804 000 f�. N�ps�r�s�g 52 f�/km2. A n�pess�gn�veked�si r�ta: 2,45%. Abidjan, a legnagyobb v�ros lakoss�ga 3 200 000 f�.
A v�rhat� �tlagos �lettartam: 45 �v. A csecsem�haland�s�gi r�ta: 92,2‰. �r�tudatlans�g: 52%.

Mintegy 60 etnikum: baule 23%, bete 15%, senufo 15%, agni-asanti 14%, malinke 11%, kru 10%, d�li mande 8%, egy�b 4%.
A hivatalos francia nyelv mellett mintegy 60 t�rzsi nyelvet besz�lnek (Baoul�, Senufo, Yacouba, Agni, Atti�, Gu�r�, B�t�, Dioula, Ab�, Kulango, Mahou, Tagwana, Wob� �s Lobi).
Az orsz�g f� vall�sa az iszl�m, melynek k�vet�i a n�pess�g 38,6 sz�zal�k�t teszik ki. A kereszt�ny k�z�ss�g az orsz�g 32,8 sz�zal�ka, 11,9% az t�rzsi vall�s k�vet�je �s 16,7% sz�zal�k nem k�vet semmilyen vall�si ir�nyzatot.

Gazdas�ga: agr�rorsz�g. Az egykori francia „mintagyarmat” nyugodt fejl�d�snek, az anyaorsz�ggal fenntartott szoros kapcsolatnak is k�sz�nhet�en Nyugat-Afrika leggazdagabb orsz�ga.

Jelent�s exportterm�kei: k�v�, kaka�, gyapot, anan�sz, fa, k�olaj, p�lmaolaj, ban�n, hal.
A behozatal nagy r�sz�t �lelmiszerek, fogyaszt�si cikkek, k�zleked�si eszk�z�k, �zemanyag, nyersanyagok adj�k.