Egyiptom �szak-Afrik�ban, illetve r�szben D�lnyugat-�zsi�ban (S�nai-f�lsziget) fekv� orsz�g. Nyugaton L�bi�val, d�len Szud�nnal, �szakkeleten pedig Izraellel hat�ros. �szakon a F�ldk�zi-, keleten a V�r�s-tenger �vezi.

1981 �ta rendk�v�li �llapot van az orsz�gban.

F�v�rosa: Kair�
�llamforma: k�zt�rsas�g
Hivatalos nyelv: arab

Egyiptom a N�lus aj�nd�ka. A rendk�v�l term�keny foly�v�lgy �si civiliz�ci�nak ad otthont.
Leg�rt�kesebb r�sze a N�lus-v�lgy 10–15 km sz�les term�keny folyami o�zisa �s 200 km sz�les deltavid�ke, amely a L�biai-sivatag o�zisokkal, homokbuck�kkal, m�lyf�ldekkel (Kattara-m�lyf�ld -133 m) tark�tott m�szk�t�bla-vid�ke �s a V�r�s-tenger �rk�ra 2000 m magasb�l leszakad� Arab-sivatag m�szk�b�l �s homokb�l �ll� sivatagra �s hegyvid�kre osztja az orsz�got. A m�r �zsia ter�let�hez tartoz� S�nai-f�lsziget kop�r hegyvid�k�t a Szuezi-csatorna v�lasztja el az orsz�g t�bbi r�sz�t�l. Legmagasabb pontja: Jabal K�tr�na 2637 m.
Egyiptomnak sivatagi �ghajlata van, kiv�ve a F�ldk�zi-tenger partvid�k�t, ahol sz�raz szubtr�pusi �ghajlat alakult ki.

A N�lus-v�lgy rendk�v�l s�r�n lakott, �vezredek �ta mez�gazdas�gi m�vel�s alatt �ll� ter�let. A sivatag viszont szinte lakatlan, de a n�v�ny- �s �llatvil�gnak is kedvez�tlen k�rnyezet.

Egyiptom �llamform�ja 1953. j�nius 18. �ta parlament�ris k�zt�rsas�g. A k�zt�rsas�gi eln�k 1981. okt�ber 14-�t�l Mohamed Hoszni Mubarak, aki imm�r �t�dik eln�ki ciklus�t t�lti. � a Nemzeti Demokrata P�rt vezet�je. A minisztereln�k, Ahmed Nazif 2004. j�lius 9-�n tette le az esk�t, el�dje dr. Atef Obied volt.

Egyiptom a legn�pesebb arab orsz�g. Lakosainak sz�ma meghaladja a 70 milli� f�t. A lakoss�g t�lnyom� r�sze a N�lus menti ter�leteken �s a Szuezi-csatorna mellett �l. Legnagyobb v�rosa Kair�, ahol 20 milli� k�r�lire becs�lik lakoss�gsz�mot. Nagy-Kair� 457 n�gyzetkilom�teres ter�leten fekszik. Az iszl�m vall�st k�vet�k ar�nya 90%, a fennmarad� 10% kereszt�ny vall�s� (f�k�nt kopt). �r�studaltan az orsz�g lakosainak majdnem a fele.

A lakoss�g 94%-a szunnita muszlim , 6% kopt-kereszt�ny. Az orsz�gban az arab nyelv egy dialektus�t besz�lik, de besz�lik m�g az angolt �s a franci�t is. Etnikum: 98% egyiptomi, 1% szud�ni, 1% egy�b (g�r�g, num�biai, eur�pai).

• K�zutak hossza: 64 000 km
• Vas�tvonalak hossza: 4955 km
• Rep�l�terek sz�ma: 71
• Kik�t�k sz�ma: 9

Az UNESCO szerint az emberis�g k�z�s kultur�lis �r�ks�g�hez tartozik:

• Th�ba �s a th�bai nekropolisz (holtak v�rosa - temet�).
• Kir�lyok v�lgye. A th�bai nekropolisz egy r�szlete, �n�ll�an is kultur�lis vil�g�r�ks�g.
• Iszl�m Kair�.
• Memphisz �s a Halottak V�rosa. E n�v rejti a piramisokat.
• N�biai m�eml�kek, Abu Szimbel �s a Philae-i �zisz-szent�ly.
• Abu Mena korai kereszt�ny m�eml�kei.
• Szent Katalin-kolostor a S�nai-f�lszigeten. Tudni v�lik, hogy M�zes ezen a helyen kapta a T�zparancsolatot tartalmaz� k�t�bl�kat.