Dzsibuti a V�r�s-tenger partj�n fekv� kelet-afrikai orsz�g. �szakon Eritrea, nyugaton �s d�len Eti�pia, d�lkeleten pedig Szom�lia hat�rolja. Dzsibutival szemben, a V�r�s-tenger t�loldal�n tal�lhat� Jemen.
Az Adeni-�b�l v�g�ben, illetve a B�b-el-Mandeb szoros partj�n fekv� orsz�g Kelet-Afrik�ban. F�ld�nk egyik legforr�bb ter�lete. A tengerparti sivatagos, f�lsivatagos alf�ld l�pcs�zetesen emelkedik a sz�raz fenns�kokat k�zrez�r� kelet-afrikai vulkanikus hegyek l�nc�ig. Legmagasabb pontja: Mussa Ali (2022 m), legm�lyebb az Assal-t� m�lyed�se (-155 m).

Az orsz�g eln�ki k�zt�rsas�g. Az 1981-es alkotm�nym�dos�t�s �ta Dzsibuti egyp�rt�llam volt 1992-ig, amikor �j alkotm�nyt fogadtak el.

Az �llamf�t 6 �vre v�lasztja a n�p. � a korm�ny feje is. A t�rv�nyhoz� hatalom az �t �vre v�lasztott, 65 f�s parlament; a k�pvisel�k valamennyien m�g a 2003.�vi v�laszt�son is az egys�gp�rt (RPP) soraib�l ker�ltek a t�rv�nyhoz�sba. A jogrendszer az iszl�m jogot k�veti. Az orsz�g tagja az ENSZ-nek �s az Arab lig�nak is.

A f�v�rosban, Dzsibutiv�rosban k�zel 523 ezer f� �l. �sszes n�pess�ge: 793 ezer f�. A n�ps�r�s�g: 20,5 f�/km2. A n�pess�gn�veked�si r�ta: 2,59%.
A v�rhat� �tlagos �lettartam: 52 �v.
Csecsem�haland�s�gi r�ta: 99,7‰.
�r�studatlans�g: 54%.

• Nyelvek: a hivatalos nyelvek a francia �s az arab, de besz�lik m�g a szom�lit �s az afar nyelvet is.
• N�pek: szom�li 60%, afar 35%.
• Vall�sok: muszlim 93%, r�mai katolikus 4%, protest�ns 1%, ortodox 1%.

A szom�li issza n�phez tartozik a n�pess�g 60%-a, afar nemzetis�g� 35%. Az afarokat, m�s n�ven danakiloknak is h�vj�k. A francia �s arab h�d�t�s �rz�kelteti hat�s�t. A lakoss�g 1% francia, 5% olasz, 2% egy�b.

• Exportterm�kek: b�r, �llati term�kek, s�, k�v� (reexport).
• Importterm�kek: �lelmiszer, text�lia, iparcikkek, k�olaj, k�zleked�si �s vegyipari term�kek.
• F�bb kereskedelmi partnerek: Szom�lia, Jemen, Eti�pia, Franciaorsz�g, Olaszorsz�g, Sza�d-Ar�bia, Egyes�lt Kir�lys�g.

• K�zutak hossza: 2 890 km
• Vas�tvonalak hossza: 100 km
• Rep�l�terek sz�ma: 3
• Kik�t�k sz�ma: 1

Dzsibutiv�rosban tal�lhat� a Djibouti-Ambouli nemzetk�zi rep�l�t�r.

Az orsz�g f�v�ros�nak vas�ti p�lyaudvara az afrikai kontinens legkeletibb vas�ti �llom�sa.