A D�l-afrikai K�zt�rsas�g az afrikai kontinens d�li szeglet�ben tal�lhat�. �szakon Botswana �s Zimbabwe, �szaknyugaton Nam�bia, �szakkeleten Mozambik hat�rolj�k, nyugaton az Atlanti-�ce�n, keleten az Indiai-�ce�n mossa partjait. K�t �n�ll� kir�lys�g tal�lhat� az orsz�g ter�let�n bel�l: Lesotho �s Szv�zif�ld. Afrika egyik legfejlettebb �llama.

Partvonala majdnem 3000 km hossz� �s rendk�v�l szab�lyos, csak a d�li szakasza tagolt, ahol az Agulhas (T�)-fok, a kontinens legd�lebbi pontja tal�lhat� a J�rem�nys�g-fok�t�l kb. 150 km-re d�lkeletre. A tengerparti s�v �ltal�ban keskeny, a partvonal term�szetes kik�t�kben szeg�ny, a domborzat a sz�razf�ld belseje fel� meredeken emelkedik. Felsz�ne k�t alapvet� ter�leti egys�gre oszthat�:

• bels� fenns�k, ami �tlagosan 1000-1400 m�terrel van a tengerszint felett;
• a fenns�k �s a partvonal k�z�tt h�z�d� ter�let.

�llatvil�ga rendk�v�l gazdag: oroszl�n, feh�r �s fekete orrszarv�, elef�nt, kafferbivaly, leop�rd, zebra �s hi�na, valamint v�zil� k�sz�l szabadon. Nagyon v�ltozatos a mad�rvil�g is. Sok hely�tt vannak m�rges k�gy�k (puffog� vipera, z�ld- �s fekete mamba), skorpi�k. A term�szetes ellens�geik visszaszorul�sa miatt �jra elszaporodtak a v�ndors�sk�k, melyek �ri�si k�rokat okoznak a n�v�nyzetben.

Az orsz�g az alkotm�ny �rtelm�ben kilenc, �n�ll� t�rv�nyhoz�ssal �s korm�nyzattal rendelkez� tartom�nyra oszlik

A n�pess�g eloszl�sa mind ter�letileg, mind etnikailag nagyon egyenetlen. Az orsz�g nyugati �s �szaki r�sze gy�ren lakott, a lakoss�g f�k�nt a keleti �s a d�li ter�leteken �sszpontosul. A ter�let k�tharmada lakatlan, a n�ps�r�s�g keletr�l nyugatra haladva cs�kken. D�l-Transvaalban 300 f�/km², m�g a leggy�rebben lakott �szak-Fokf�ld�n 2 f�/km². A feket�k nagyj�b�l fele homelandekben �l; negyedr�sz�k a „feh�r” v�rosok perem�n, saj�t telep�l�seiken, mintegy 20%-uk vid�ki, „feh�r” k�rzetek lakosa. A feh�rek 90%-a �l v�rosokban; a v�rosiasod�s orsz�gos ar�nya 56%. Az orsz�g legs�r�bben lakott vid�ke Pretoria-Johannesburg-Vereeniging �sszef�gg� agglomer�ci�ja. A kor szerinti megoszl�s nagyon elt�r�: a feket�k 38%-a, a feh�reknek viszont csak 28%-a fiatalabb 15 �vesn�l. Az �vi term�szetes szaporod�s 1985 �s 1995 k�z�tt 2,4% volt. A sz�let�skor v�rhat� �lettartam 63 �v. A lakoss�g 18%-a analfab�ta.

Az orsz�gban sok sz�z nyelvet ill. nyelvj�r�st besz�lnek. A f�bb nyelvek: angol, afrikaans, isiZulu (30,1%), Siswati (3,4), isiNdebele (2%), sesotho (10%), �szaki-szot�, Xitsonga (5,6%), setswana (10,3%), sepedi (11,9%), tshivenda (2,9%) �s isiXhosa (22,3%).

A feh�rek 59,1%-a afrikaans, 39,3%-a angol, 0,1%-a xhosa anyanyelv�. 1,1% valamilyen nem-hivatalos nyelvet besz�l.

Az 1994-es rendszerv�lt�s ut�n t�bb, mint egymilli� feh�r hagyta el D�l-Afrik�t, f�leg a n�vekv� b�n�z�s, �s a „ford�tott rasszizmus” miatt.

2003-as adatok szerint a lakoss�g 21,5%-a (5,3 milli� ember) HIV-fert�z�tt.

A 19. sz�zad elej�n a lakoss�g �sszet�tele a k�vetkez� volt:

• 26 000 f� feh�r
• 30 000 f� rabszolga, akiket a T�vol-Keletr�l hurcoltak oda
• 20 000 f� bennsz�l�tt

A lakoss�g �sszet�tele a 2001-es cenzus szerint:

• afrikai/fekete 79%
• feh�r 9,6%
• egy�b 8,9%
• indiai/�zsiai 2,5%

N�pcsoportok: zulu 24%, kever�k 11%, b�r 10%, �szaki szot� 10%, xhosza 10%, d�li szot� 7%, angol 6%, cv�na 6%, egy�b 16%.

A n�pess�g fele v�roslak�.

D�l-Afrik�ban 11 hivatalos nyelvet haszn�lnak, ezek: angol, afrikaans (b�r), zulu, pedi, conga, xhosa, swazi, ndebele, d�l-sotho-i, �szak-sotho-i, tsonga (vagy shangaan), tswana �s a venda.

Vall�sok: f�ggetlen fekete kereszt�ny 21%, holland reform�tus 16%, r�mai katolikus 10%, metodista 8%, anglik�n 5%, muszlim 2%, hindu 1,5%, egy�b 36,5%.

A F�ld �sv�nykincsekben leggazdagabb orsz�gai k�z� tartozik. Afrika gazdas�gilag legfejlettebb, legiparosodottabb �llama. A vil�g aranytermel�s�nek t�bb mint 45%-�t adja, valamint nagy mennyis�g� ur�nt, gy�m�ntot, platin�t, vasat, van�diumot, mang�nt, kr�mot, rezet, azbesztet �s k�szenet, grafitot, ni�biumot �s kolumbitot b�ny�sznak itt.

• Exportterm�kek: arany, gy�m�nt, platina, sz�n, ur�n, gyapj�, d�ligy�m�lcs, kukorica, b�r, vegyipari term�kek.
• Importterm�kek: m�szaki �s tudom�nyos berendez�sek �s alkatr�szek, g�pek, j�rm�vek, �l� �llat, text�lia, pap�r, k�olaj, �lelmiszer, k�zsz�ks�gleti cikkek.
• F�bb kereskedelmi partnerek: Eur�pai Uni�, USA, Jap�n, Mozambik, Sza�d-Ar�bia.

A 19. labdar�g�-vil�gbajnoks�g megrendez�s�nek jog�t 2004. m�jus 15-�n a FIFA a D�l-Afrikai K�zt�rsas�gnak �t�lte oda.