Cs�d hivatalos nev�n Cs�d K�zt�rsas�g, egy K�z�p-Afrikai orsz�g. �szakr�l L�bia hat�rolja, keletr�l Szud�n, d�lr�l a K�z�p-afrikai K�zt�rsas�g, d�lnyugatr�l Kamerun �s Nig�ria, nyugatr�l Niger. Az orsz�gnak nincs tengerpartja. Az orsz�g h�rom nagy f�ldrajzi t�jegys�gre tagol�dik: az �szaki sivatagos ter�let, k�z�pen elter�l� sz�raz �ghajlat� ter�let, �s d�len a szud�ni szavann�s ter�let. A Cs�d-t� – amir�l az orsz�g a nev�t kapta – Cs�d legnagyobb, egyben Afrika m�sodik legnagyobb tava. Cs�d legmagasabb hegye a Szahar�ban fekv� Emi Koussi. Az orsz�g legnagyobb v�rosa a f�v�ros, N’Djamena (kor�bban Fort-Lamy). Az orsz�gban k�tsz�zn�l t�bb etnikai �s nyelvi csoport �l.
A hivatalos nyelv az arab �s a francia.
Legelterjedtebb vall�s az iszl�m.

�szakon az elsz�rt o�zisokkal tark�tott Szahara ter�l el, amelynek egyhang�s�g�t a hatalmas Tibeszti �s Ennedi szigethegys�g t�ri meg. D�l fel� a sivatag sztyeppbe, majd a Cs�d-t� medenc�j�nek lefoly�stalan, mocsaras vid�k�be megy �t.x
Az Afrika belsej�ben fekv� orsz�g a Szahara �s a Szud�n nagyt�jak ter�let�n helyezkedik el. �szaki harmad�n a Szahara homoksivatagjai uralkodnak, amelyek k�z�l az Ennedi (1450 m) homokk� fenns�kjai �s a Tibeszti vulk�ni eredet� vonulatai (Emi Koussi, 3415 m; Pic Tousside, 3315 m) emelkednek ki. Az orsz�g nagy r�sz�t a k�t foly� (Chari, Logone). t�pl�lta, v�ltoz� ter�let�, sek�ly Cs�d-t� medenc�je foglalja el.

Az orsz�gnak 5968 km hossz� hat�ra van.:

• 87 km Nig�ri�val
• 1055 km L�bi�val
• 1094 km Kamerunnal
• 1175 km Nigerrel
• 1197 km K�z�p-afrikai K�zt�rsas�ggal
• 1360 km Szud�nnal

A f�v�ros N’Djamena lakoss�ga k�zel 998 ezer f�. A teljes n�pess�g: 8 997 000 f�. A n�ps�r�s�g igen alacsony, 7 f�/km². A n�pess�gn�veked�si r�ta 3,27%. A v�rhat� �tlagos �lettartam 51 �v. A csecsem�haland�s�gi r�ta 93,5‰. Az �r�studatlans�g 60%. N�pek: �szakon �s k�z�ps� ter�leteken arabok, d�len pedig a legn�pesebb csoport a sara.

Vall�sok: muzulm�n 88%, kereszt�ny 2%, t�rzsi vall�s� 10%.

Nyelvek: Fekete-afrikai 93% (Szud�ni-Guineai) , H�mi 7% (Turareg)

Etnikumok: fekete-afrikaiak. Az orsz�gban rendk�v�l sokf�le etnikai csoport �l. A legn�pesebb csoport a fekete b�r�, de hamita eredet� szara, akik 30%-ot tesznek ki. A Szud�nb�l bev�ndorolt n�gerek ar�nya 26%. Ted�k, m�s n�ven teda-daz�k, azaz az arabokkal rokon, szint�n s�t�t b�r� hamit�k ar�nya 7%. A t�bbi etnikai csoport szud�ni, eg�szen fekete b�r� n�ger �s hausza, akik szint�n fekete etnikai csoport, ar�nyuk 2%. A legnagyobb szud�ni csoportok, a mbumok 7%-kal, maszalit, maba, mimi 7%. A tam�k ar�nya 6%. Mubi 4%, kanuri 2%, masza 2%, kotoko 2%.

Rendk�v�l szeg�ny orsz�g, a lakoss�g 80%-a �l szeg�nys�gi k�sz�b alatt. Fejl�d�s�t a tengerpartt�l elz�rt fekv�sen t�l az �lland� belharc is g�tolja.