|
Burundi
 Burundi egy afrikai orszg, mely a kontinens keleti rszn, Ruanda, Tanznia s a Kongi Demokratikus Kztrsasg kztt helyezkedik el. A Nemzetkzi Valutaalap 2009-es GDP-mrse szerint a Fld legszegnyebb orszga
Keleti rszre a Kelet-afrikai-magasfld hullmos dombvidke nylik be, mg nyugaton a Mitumba-hegysg szakad le a Tanganyika-t rkra. Legmagasabb pontja a Mweri (2670 m). Legjelentsebb folyk: Ruzizi, Ruvyronza ( a Nlus eredete), Ruvuvu. Legnagyobb tava a Tanganyika-t.
llamformja: elnki kztrsasg.
A kvetkez nemzetkzi szervezetek tagja: ENSZ, GATT, AKP, OAU
Burundi Afrika egyik legsrbben lakott orszga. 198 f/km² a npsrsg. A lakossg tbb, mint 90%-a elszrt teleplseken l, tbb, mint 40%-a 15 vesnl fiatalabb. rstudatlansg 65%.
- Nyelvek: az orszgban kt hivatalos nyelv van, a francia s a kirundi, valamint beszlik mg a szuahlit is.
- Npek: hutu 85%, tuszi (tva) 14%, pigmeus 1%, egyb 4%.
- Vallsok: rmai katolikus 62%, protestns 5%, trzsi valls 23%, mohamedn 10%, anglikn 9%, egyb 1%.
A vilg egyik legfejletlenebb orszga. A munkavllalknak csak egy kis rsze kap nyugdjat. Az egszsggyi ellts hinyos.
- Exporttermkek: kv, tea, cukor, gyapot, br, rc.
- Importtermkek: mszaki berendezsek s iparcikkek, textlia, jrmvek, lelmiszer, kolaj.
- Fbb kereskedelmi partnerek: Eurpai Uni, USA, Kenya, Svjc, Tanznia, Zambia, India, Kna.
Az ltalnos tanktelezettsg 6-tl 12 ves korig tart. A burundiak kb. ktharmada rstudatlan. Az orszg egyetlen egyetemt Bujumburban 1973-ban alaptottk.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
