Burkina Faso
Burkina Faso (rviden Burkina, korbban Fels-Volta) nyugat-afrikai llam. Nevnek jelentse mor s dioula nyelveken: becsletes emberek orszga.
Kristlyos kzeteken s homokkn kialakult, silny talaj alfld foglalja el az orszg legnagyobb rszt. Legnagyobb folyit (Fehr-, Vrs- s Fekete-Volta) szles, nptelen sksgok ksrik. Az alacsony dli s nyugati fennskokat flsivatagos szavannk bortjk s Ghnba tart folyk tagoljk.
Az orszg jelenleg li a negyedik kztrsasgot. Az alkotmnya 1991 ta van rvnyben. 2000 ta az elnkt 5 vre vlasztjk meg. Blaise Compaor 2005-ben 80,4%-os tbbsget szerzett. Ez volt az els alkalom, hogy az ellenzk nem bojkottlta a vlasztsokat. A miniszterelnk 2007. jnius 4. ta van hivatalban, a neve Tertius Zongo.
A parlament tagjait minden 5 vben vlasztjk jra. Jelenleg a parlament ltszma 111 f, s a kormnyprt 57 hellyel rendelkezik.
Az orszg j kapcsolatokat pol Franciaorszggal, azonban a szomszdjval Elefntcsontparttal konfliktusba keveredett mr tbbszr. A legfontosabb diplomciai partner Lbia. Az orszg elismeri Tajvant.
Az orszg hivatalos nyelve a francia, de a trzseknek is megvan a sajt nyelvk.
A 60 npcsoport kzl, amelyek az orszgban laknak, a mossi npcsoport a legnagyobb. k fleg az orszg kzps rszn, a fvros krnykn lnek. A msodik legnpesebb etnikum a bobo (bwa), k a nyugati rszen lnek. A harmadik legnpesebb npcsoport a fulbe. k Nyugat-Afrikban tbb helyen is elfordulnak. Tovbbi etnikumok: gourmantch, mande, szenufo, gurunsi (kasem), senufo, lobi, bissa s tuareg.
Az 1996-os npszmllson a lakossg 55,9%-a vallotta magt muzulmnnak. 23,7%-a trzsi valls, 16,6%-a katolikus, 3%-a protestns, 0,8%-a egyb ill. felekezeten kvli.
Burkina Faso agrrorszg. A szrazflddel krlvett orszg Fldnk legszegnyebb orszgainak egyike. A npessg kzel fele l szegnysgi kszb alatt. A nagy npsrsg orszg kevs termszeti erforrssal rendelkezik. Gazdasgnak gerince a mezgazdasg: a npessg 90%-nak nyjt meglhetst. A GNP rtke 2004-ben: 2,4 millird USD. A GDP/f rtke 2004-ben: 210 USD.
|