Angola
Angola llam Dl-Afrika nyugati rszn. A Kongi Demokratikus Kztrsasggal, Zambival, Nambival s az Atlanti-cennal hatros. Terlethez tartozik a 7270 km²-es Cabinda exklv, amely a Kongi Kztrsasg s a Kongi Demokratikus Kztrsasg (korbban Zaire) kztt, az Atlanti-cen partjn tallhat.
Az 1650 km hossz atlanti-ceni partvidket 20–160 km szles sksg szeglyezi, amelynek ghajlata a Benguela-ramlatnak ksznheten szraz. A parttl tvolabb, szakon tbb lpcsben, dlen meredeken emelkedik ki az orszg nagy rszt elfoglal Lunda-fennsk 1500–2000 m magas pereme. A fennsk szakon ds szavanna, dlen szraz pusztasg. Kzponti rsze a Bi-felfld (Moro Moco 2620 m). A fennsk keleti irnyban ereszkedik a Kong-medence fel.
Angola leghosszabb folyja a fennskrl az cen fel tart, 960 km-es Kwanza.
llamforma: kztrsasg
Hivatalos nyelv: portugl
Fggetlen: 1975. november 11.
A lakossg tlnyomrszt bantu npekbl (120 trzs, fleg ovimbundu, kimbundu, kong stb.) ll, egyes helyeken – fleg a Namb-sivatag peremn – koiszan trzsek is lnek. A npek a kvetkezkppen helyezkednek el az orszg terletn:
- kzps partszakasz – ovimbunduk
- Luanda krnykn – kimbunduk
- szakon – kongk
- bels orszgrsz – csokve
- Namb-sivatag peremn – hererk s kis khoiszanok (busman)
lnek mg luimbe-nganguelk, humbe-nyanekk, meszticek, fehrek -s egyb ms npek kisebb ltszmba.
Fleg a 60–70-es vekben kibontakozott portugl ellenessg, majd a polgrhbork miatt sok portugl hagyta el az orszgot. Ma kb. 100 000 portugl l fleg Luandban s a tengerpart mentn elhelyezked vrosokban. Ezenkvl 30 000 nem angolai llampolgrsg portugl l az orszgban. A portugl nyelvet viszont a lakossg 60%-a hasznlja.
|