A joruba vall�s a f�leg Nig�ri�ban �s Beninben �l� joruba n�p hitvil�ga. A vall�s k�l�nb�z� v�ltozatai elterjedtek Amerik�ban is a rabszolg�nak odahurcolt afrikaiaknak k�sz�nhet�en (p�ld�ul az anago, oyotunji, lukumi, santer�a, candombl�), ezek a v�ltozatok k�z�l t�bbre a kereszt�nys�g is hat�ssal volt. B�r h�veinek pontos sz�ma ismeretlen, a joruba vall�s a legnagyobb afrikai eredet� vall�s. R�sze az itannak, mely a t�rt�netekkel, dalokkal, hagyom�nyokkal egy�tt a joruba kult�ra eg�sz�t jelenti. A joruba vall�s l�nyege, hogy minden embernek megvan a sorsa (ayanmo), m�gpedig az, hogy l�lekben eggy� v�ljon Ol�dùmarèval (vagy Olòr�nnal, az isteni teremt�vel, minden er� forr�s�val). Ay�ban, azaz a fizikai vil�gban mindenki efel� a sors fel� t�rekszik gondolataival �s tetteivel. Hogy el�rj�k az Òr�n-R�r�t (azok spiritu�lis vil�g�t, akik j� dolgokat cselekednek), az ember lelki tudat�t (Or�-Inu) fel kell emelni, hogy eggy� v�ljon az ember spiritu�lis val�j�val, egy�nis�g�vel (Iponri). Aki megakad a fejl�d�sben, az az elhagyottak spiritu�lis vil�g�ba ker�l (Òr�n-Apadi). Hisznek a reinkarn�ci�ban, a l�t folyamatos v�ndorl�s �let �s hal�l a fizikai �s a lelki vil�g k�z�tt, m�g a l�lek fejl�dik. Az Or�-Inut az iwapẹlẹ (kiegyens�lyozott kult�ra), medit�ci� �s �szinte istenim�dat er�s�ti. T�mogat�s�rt lehet im�dkozni az �s�kh�z, aki pedig ir�ny�tani akarja sors�t, �ldozatokat mutathat be �s a j�v�j�t is megj�soltathatja mag�nak.

A mojo (ejtsd: [ˈməʊˌdʒəʊ] vagy [ˈmoʊˌdʒoʊ]) egy kis, �ltal�ban ruha alatt hordott zacsk� a hudu m�gi�ban; egyfajta var�zseszk�z, gyakran v�r�s gyapj�b�l, sz�ja fon�llal bek�tve. A sz� az afro-amerikai (n�ger) folkl�rb�l sz�rmazik, a hudu hit egy eleme. A mojo tartalma lehet k�l�nb�z�, h�vei �ltal m�gikusnak tartott �sv�nyok, n�v�nyek, �llati testr�szek, porok, lev�gott haj �s k�rm�k, im�kat le�r� pap�rszeletek �s hasonl�k. N�ha egy �rem, vagy dob�kocka, esetleg m�gnes, vagy magnetikus �rc. A moj�k visel�j�ket megv�dik a gonoszt�l, szerelmet �s j�szerencs�t hoznak, �zleti sikereket, stb. A zs�kocska megk�t�se fontos eleme a var�zslatnak, ez r�gz�ti �s tartja meg a szellemet, aminek a seg�ts�g�t keresik. Ez�rt, ha a mojo rosszul k�sz�lt, az ereje elillan, mint a parf�m. A hudu afrikai gy�ker� n�pi var�zslat, a Nyugat- �s K�z�p Afrik�b�l (Kong�, Angola, Togo, Nig�ria stb) elhurcolt rabszolg�kkal ker�lt Amerik�ba. M�r a 19. sz�zadt�l elterjedten ismerik, s ak�r napjainkban is tal�lkozhatunk vele. A hudu �s a vudu fogalm�t gyakran keverik, de k�zel sem fedik le egym�st, b�r egy kult�rk�rh�z tartoznak. A vudu egy vall�s, ami az USA-ban bejegyzett st�tuszt �lvez, m�g a hudu a n�pfolkl�r r�sze.
 

A Nyami Nyami – m�s n�ven Zamb�zi Foly�isten vagy Zamb�zi K�gy�szellem – egyike a tonga t�rzs legfontosabb isteneinek. A Nyami Nyami hit�k szerint megv�di a t�rzs tagjait �s t�pl�l�kot ad nekik a neh�z id�kben. A Foly�isten �ltal�ban f�rfik�nt van �br�zolva. A Nyami Nyamit k�gy�testtel �s halfejjel, �rv�nyk�nt, vagy folyami s�rk�nyk�nt k�pzelik el, �s a Zamb�zi v�lgy�nek illetve mag�nak a foly�nak az istenek�nt tekintenek r�. A Nyami Nyamit rendszeren k�gy�szer� teremtm�nyk�nt �br�zolj�k, �s megtal�lhat� �kszereken mint med�l – �ltal�ban f�b�l, k�b�l, csontb�l, alkalmank�nt elef�ntcsontb�l, ez�stb�l vagy aranyb�l kiv�sve, �s haszn�lj�k divatkieg�szt�k�nt illetve szerencsehoz�k�nt egyar�nt, hasonl�an a Szent Krist�f-med�l visel�s�hez. A k�r�lm�nyesen kiv�sett, hagyom�nyos s�tap�lc�k, amik a Nyami Nyamit �s annak kapcsolat�t �br�zolj�k a v�lgy lak�ival, kedveltek voltak a Zimbabw�be l�togat� turist�k k�r�ben �s t�rt�nelmi aj�nd�kok voltak a tekint�lyes l�togat�knak. A t�rzs �gy hiszi, a Kariba-g�t m�lyen megs�rtette a Nyami Nyamit, mert az elv�lasztja �t a feles�g�t�l. A rendszeres �rad�st �s a sok hal�lesetet a g�t �p�t�se alatt az � haragj�nak tulajdon�tott�k. Miut�n a g�t k�sz lett, a t�rzs hite szerint a Nyami Nyami visszavonult az emberek vil�g�b�l.